Fejfájástól szenvedő nő az ablak mellett, halántékára szorítja a kezét

Migrén és étrend-kiegészítők: mit mutat 14 vizsgálat?


Megjelent: 2026. október 3.

A lényeg röviden

✔ A kutatók 14 vizsgálat eredményeit elemezték, összesen 791 migrénes felnőtt adataival.

✔ Néhány kiegészítő-csoportnál havonta kevesebb migrénes fejfájásos epizódot jegyeztek fel, mint placebo mellett.

✔ A fájdalom erősségénél csak a magnéziumnál találtak egyértelmű különbséget.

A migrén megelőzésével kapcsolatban több étrend-kiegészítőt is vizsgáltak már, köztük a magnéziumot, a koenzim Q10-et, egyes vitaminokat és a probiotikumokat. Egy 2026-ban megjelent elemzés 14 randomizált vizsgálat eredményeit összegezte, hogy kiderüljön, ezek alkalmazása mellett ritkábban jelentkezett-e migrén, mint placebo esetén.

Az eredmények több ponton ígéretesek voltak, de egyelőre nem adnak egyértelmű választ arra, hogy melyik kiegészítő lehet a leghasznosabb. Egyes esetekben kedvezőbb eredményeket mértek, más összehasonlításoknál viszont túl kevés adat állt rendelkezésre ahhoz, hogy biztos következtetést lehessen levonni.

Mit vizsgáltak?

A kutatók 14 vizsgálat eredményeit elemezték együtt. A tanulmányokban összesen 791, visszatérő migrénes fejfájással élő felnőtt vett részt. A résztvevők egy része étrend-kiegészítőt kapott, a másik része placebót, vagyis olyan készítményt, amely külsőre hasonló volt, de nem tartalmazta a vizsgált hatóanyagot.

A vizsgálatok 8–24 hétig tartottak. A kutatók többek között azt figyelték, hogy egy hónap alatt hányszor jelentkezett migrénes rosszullét, mennyire volt erős a fájdalom, és mennyi ideig tartott egy-egy epizód.

Az elemzésben ezek a csoportok szerepeltek: vitaminok, magnézium, koenzim Q10, probiotikum, valamint vitamin és probiotikum együttes alkalmazása.

Mit találtak?

A havi migrénes epizódok számánál a probiotikumok, a vitamin–probiotikum kombináció, a koenzim Q10 és a vitaminok mellett is kevesebb alkalmat jegyeztek fel, mint placebo mellett. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ezekben a csoportokban átlagosan ritkábban jelentkezett migrénes epizód.

A magnéziumnál is mértek kedvező irányú változást, de itt a különbség nem volt elég egyértelmű ahhoz, hogy a kutatók kizárják a véletlen szerepét a havi epizódok számánál.

A fájdalom erősségénél viszont éppen a magnézium volt az egyetlen, amelynél egyértelmű különbséget találtak. Vagyis itt nem az látszott, hogy biztosan ritkábban jelentkezik migrén, hanem inkább az, hogy amikor jelentkezett, a fájdalom átlagosan enyhébb lehetett.

A migrénes epizódok időtartamánál egyik vizsgált kiegészítőnél sem sikerült olyan különbséget kimutatni, amelyet kellő biztonsággal el lehetett volna különíteni a véletlentől.

Havi migrénes epizódok száma: az alábbi ábra azt mutatja, átlagosan hány alkalommal volt kevesebb migrén egy hónapban a kiegészítőt szedőknél a placebót szedőkhöz képest. A zöld sáv azt jelzi, hogy a különbség elég egyértelmű volt ahhoz, hogy ne lehessen egyszerűen a véletlennek betudni. A szürke sávnál ezt nem sikerült megbízhatóan kimutatni.

Animált sávdiagram arról, hogy átlagosan hány migrénes epizóddal volt kevesebb havonta egyes étrend-kiegészítők mellett a placebóhoz képest

⚠️ Miért kell óvatosan értelmezni az eredményeket?

• Több összehasonlítás mögött kevés vizsgálat állt; a probiotikumnál például csak egyetlen közvetlen vizsgálat szerepelt.
• Nem sikerült igazolni, hogy valamelyik kiegészítő egyértelműen jobb lenne a többinél.
• Az egy kategóriába sorolt készítmények összetétele sem volt teljesen azonos.
• Az EU-ban migrénre ezekhez a kiegészítőkhöz nincs engedélyezett egészségre vonatkozó állítás.

Mit lehet ebből levonni?

Az eredmények alapján több étrend-kiegészítőnél is láttak kedvező irányú eltérést, de ebből még nem következik, hogy bármelyik általánosan „a legjobb” lenne migrénre. Ez a tanulmány nem ad biztos választ arra, hogy egy adott embernek melyik készítmény válik be, és nem helyettesíti az orvosi döntést sem.

A tanulmány inkább arra jó, hogy megmutassa: vannak olyan kiegészítők, amelyeknél érdemes lehet további kutatásokat végezni. Gyakori, erős vagy megváltozó migrén esetén különösen fontos az orvosi egyeztetés.

Összefoglaló táblázat

Vizsgált kérdés Mit mutatott a kutatás?
Hányszor jelentkezett migrén egy hónapban? Probiotikum, vitamin + probiotikum, koenzim Q10 és vitaminok mellett átlagosan kevesebb migrénes epizódot jegyeztek fel, mint placebo mellett. A magnéziumnál ez a különbség nem volt elég egyértelmű.
Mennyire volt erős a fájdalom? Csak a magnéziumnál találtak egyértelmű különbséget a placebóhoz képest.
Meddig tartott egy migrénes epizód? Egyik vizsgált kiegészítőnél sem sikerült megbízható különbséget kimutatni.
Mennyire biztosak ezek az eredmények? Az eredmények érdekesek, de több területen kevés vizsgálat áll rendelkezésre, ezért óvatos értelmezés szükséges.

Gyakori kérdések

Mi az a placebo, és miért használják a vizsgálatokban?

A placebo külsőre hasonló készítmény, mint a vizsgált termék, de nem tartalmazza annak hatóanyagát. Segít eldönteni, hogy a megfigyelt változás valóban a vizsgált kiegészítőhöz köthető-e, vagy csak a tünetek természetes ingadozását látjuk.

Meddig tartottak a vizsgálatok?

Az elemzésben szereplő vizsgálatok 8 és 24 hét között tartottak. Ez azt jelenti, hogy néhány hét vagy néhány hónap alapján lehetett összehasonlítani a kiegészítőt szedő és a placebo csoport eredményeit.

Helyettesítheti az étrend-kiegészítő az orvosi kezelést?

Nem. Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti az orvosi kivizsgálást, az előírt kezelést, a változatos étrendet és az egészséges életmódot. Gyakori vagy erős migrén esetén érdemes orvossal egyeztetni.

Szakmai részletek

A havi migrénes epizódok számának különbsége a placebóhoz képest a következő volt, zárójelben a 95%-os konfidenciaintervallummal: probiotikum 2,60 (1,20–3,96), vitamin + probiotikum 1,92 (0,73–3,12), koenzim Q10 1,91 (1,00–2,51), vitaminok 1,85 (1,05–2,65), magnézium 0,82 (−0,13–2,03). A magnéziumnál a tartomány tartalmazta a nullát, ezért ennél a vizsgált eredménynél nem lehetett egyértelmű különbséget kimondani.

A fájdalom erősségénél a magnézium 3,56 pontos különbségének 95%-os konfidenciaintervalluma 0,52–6,50 pont volt. A migrénes epizódok időtartamánál egyik összehasonlítás konfidenciaintervalluma sem zárta ki a nullát.

A tanulmány hálózatos metaanalízist alkalmazott, vagyis több vizsgálat eredményeit együtt értékelte, és közvetett összehasonlításokat is figyelembe vett. Ez hasznos módszer, de nem helyettesíti a nagy számú, egymással közvetlenül összevethető vizsgálatokat.

Forrás

Peng J és mtsai: Nutritional supplements for migraine prevention: evaluating evidence sufficiency and effect modifiers through network meta-analysis, trial sequential analysis, and meta-regression. Frontiers in Nutrition, 2026

A tanulmány teljes szövege: Frontiers in Nutrition. DOI: 10.3389/fnut.2026.1911863.

Étrend-kiegészítő, nem helyettesíti a változatos étrendet és az egészséges életmódot.